Háromdimenziós alumínium Krisztus vízmértékben

Úgy döntöttem, jövőre igyekszem mellőzni a kritikát a Kisújság hasábjain, inkább a pozitív dolgokra koncentrálok, a jó emberekről írok, és nem a felületes mindennapi történésekről. Jövőig azonban még van egy kis idő, és idén még kritikus vagyok, ezért kihasználom az alkalmat, hogy elpanaszoljam fájdalmaimat.

A legnagyobb fájdalmam, hogy falunk fiatalságát elbutulni látom. Állnak a tizenévesek az utca sarkán, és mobiltelefonjaikkal menőznek. Pontosabban fogalmazva szüleik által vásárolt mobiltelefonjaikkal menőznek. Hiába magyarázom nekik, hogy sokkal fontosabb, ami a fejükben van, mint ami a zsebükben, úgy néznek rám, mint egy hülyére. Nyilván, az iskolában és az otthon látott példa mást mutat, mint amit én állítok.

Ha egy szülővel beszélek, azt mondja, ő is arra tanítja gyerekét, hogy a szellemi többet ér, mint az anyagi. Ezt mondja gyerekének. De mit mutat neki? Épp az ellenkezőjét. A gyerek hiába hallja reggeltől estig, hogy fiam tanulj, fiam, légy jó, fiam, próbálj meg gondolkodni, ha ugyanakkor azt látja, hogy az apja pont az ellenkezőjét csinálja annak amit tőle elvár. Azaz új autót vesz, mert a koma is azt csinálta, kivágja a fenyőt az udvarról, s tuját rak helyette, mert az most a menő, térkővel kirakatja a fél világot, mert az a divat, leszedi az utcasarokról a kétdimenziós Krisztust és háromdimenziósat rak helyette, mert azt úgy illik.

A Krisztus-csere tavasszal történt, és azóta gondolkodom rajta, hogy írjak-e róla, vagy sem. Mert szépet írni nem tudok róla, és még csak vicceset sem. Tudom, hogy többeket bántani fog a mondanivalóm, de nem tudom magamban tartani, így karácsony előtt. Számomra ez a csere az egyik leggyalázatosabb dolog, ami idén a faluban történt. Falunk vezető rétegének képviselői, egyébként értelmesnek mondható emberek, képesek voltak leszedni a keresztről az évtizedeken át tökéletesen szolgáló, őseink által odaadással, szeretettel és kézi munkával készített Krisztus-ábrázolásokat, és helyettesíteni azokat tucatra vásárolt csillogó bóvlikkal. Mindezt miért? Mert egy Krisztust pénzért eladni képes kereskedő kitalálta, hogy szégyen, hogy nekünk csak sík Jézusunk van, mikor másoknak van eladó térbeli ábrázolású Megváltójuk. És a falu népe bekapta a csalit, hogy ne maradjon szégyenben, megmutatta, hogy van neki is mit tejbe aprítani. Gyakorlatilag kicserélték a régi kopott corpusokat csillogó-villogó, de rossz minőségű vadiújakra, ami mai szemmel, a fogyasztói társadalom szemszögéből nézve, egy hőstett, és legalább évente egyszer meg kellene ismételni, Krisztus tanításainak ellenben teljesen ellentmond. Ha a Megváltó nem ment volna fel a mennybe, most minden bizonnyal forogna sírjában.

Már csak az következik, jövőre, mert idén már nincs elég idő rá, hogy elégessük az összes hagyományos székelykaput, mert tökéletlen technikával lettek megfaragva, ez nyilván szégyen, és helyettük importáljunk Kínából cnc maróval mikrométer pontossággal legyártott műanyag székelykapukat, mindenkinek pontosan ugyanolyan modellt.

Reklámok

One thought on “Háromdimenziós alumínium Krisztus vízmértékben

  1. Szerintem legyen ilyen is… ÉS EZENNEL KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES EMBERNEK! Tisztelettel Lukács család .

Ide írja hozzászólását

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s